No Thanx - A Fekete Nap Gyermekei
Sokszor könnyes arccal Kigúnyolt, büszke daccal menetelsz Míg csak bírsz.
De tudtad jól, hogy eljön Ki fentről néz egy felhőn, s veled lesz Mikor sírsz.
Úgy érzed, nem bírod már! Szólítsd, és újra földre száll, s így szól majd hozzád:
Hívtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!) Széllel szemben állva, megváltásra várva Sírtál, (a fekete nap) vártál, (gyermeke vagy!) S én könnyedet letörlöm, a romok közt a földön!
Nem látták meg benned Hogy másról szól a lelked, Mert szabadabb És többet érsz.
Kilógsz már rég a sorból Hisz mást kaptál a sorstól, De szíved rab Míg köztük élsz. |